Mi a les?
Tudnotok kell, hogy ez a foci legvitatottabb és legérthetetlenebb szabálya.
Egyszer valaki ezt így magyarázta (hogy mindenki, még a lányok is értsék…):
Képzelj el egy üzletet, ahova csak úgy juthatsz be, ha van nálad pénz. Ennek ellenőrzésére van a üzlet előtt valaki és ha olyan akar bejutni, akinél nincs pénz, azt megállítja. Az is jó, ha mielőtt az ellenőrhöz érsz, dob neked egyet. Az viszont már nem, ha azután dobja oda neked, miután keresztülverekedted magad az ellenőrökön. Tehát az odadobás pillanatában a “vásárlónak” még az ellenőrök előtt kell lennie.
Szóval: a csatár megpróbál gólt rúgni, amihez feltétlen szüksége van egy labdára. Ennek a labdának vagy nála kell lenni, amikor az utolsó védekezőt elhagyja, de az is jó, ha valaki akkor már odarúgta neki a labdát.
Tehát az a kérdés, hogy az odarúgás pillanatában a csatár az utolsó ember előtt vagy után van. Ha utána, akkor les.
Tudományosan:
A les a labdarúgás egyik legnehezebben megérthető, (játékvezetői szempontból) alkalmazható, és legtöbbet vitatott szabálya. Les egyébként nem csak a labdarúgásban, más sportágakban is van; például hokiban vagy rögbiben. De mi is a les a focipályán? Lesnek minősül, ha a játékvezető véleménye szerint a támadásban aktívan részt vevő játékos csapattársától úgy kapja meg a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos – olvashatjuk a Wikipédián; kitételek persze vannak, nincs les például saját térfélen, ellenféltől kapott labdánál stb.
Leshelyzet fennállását a pont e miatt a szabály miatt ‘vonalban’ helyezkedni hivatott partjelző jelzi, és a játékvezető ítéli meg. Ha a les a távolabbi oldalon történt, a partjelző enyhén felfelé mutat a zászlójával; ha középen, akkor egyenesen; ha a közelebbi oldalon, enyhén lefelé. A les nem számít szabálytalanságnak (nem számítják például bele a statisztikusok a meccsen a két csapat által elkövetett szabálytalanságokba), a tétlen lest (amikor a lesen álló játékos nem avatkozik bele az akcióba, és az ellenfelet sem zavarja), például nem is fújják le a játékvezetők. Amit azonban lefújnak, azt közvetett szabadrúgás követi.
Sok csapat alkalmazza az úgynevezett lestaktikát, ami arra épül, hogy a védők vonalban helyezkednek el, és amint az ellenfél indítani készül, kilépnek, lesen hagyva a csatár(oka)t. (A taktikát feltaláló edző egyébként az argentin Osvaldo Zubeldía volt, aki az Estudiantessel három Libertadores Kupát is nyert, és egy évig hazája válogatottját is irányította.) A vonalvédekezésnek persze megvan a veszélye, elég például, ha csak egy hátvéd is ‘beragad’, és máris ziccerbe kerülnek a támadók. Jó néhány csatár pont erre specializálódott: ott helyezkednek a leshatáron (néha persze azon is túl), majd az adandó alkalommal lecsapnak. Közülük a legismertebb Filippo (“Pippo”) Inzaghi, a Milan játékosa, aki bár már elmúlt 36 esztendős, még mindig a világ legjobb ‘lesipuskásai’ közé tartozik. Ő rúgta az európai klubkupákban a legtöbb gólt olasz játékosként; Sir Alex Ferguson, a Manchester United menedzsere egyszer egyenesen azt mondta róla, hogy Pippo Inzaghi lesen született…
