Kezdődik

Az edzések terméseztessen nem maradnak el.helye és ideje felől érdeklődj az edződnél..

Ne feledkezzetek meg sok gyümölcsöt enni a házi feladatot megcsinálni. Szüleiteknek szót fogadni.

Aki elutazik jó pihenést.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatokról

Készítette: A Sportegészségügyi Szakmai Kollégium

I. Alapvető megfontolások
1. Bevezetés
A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése, azon elváltozások felismerése, amelyek megléte esetén a versenyszerű sport, illetve egy adott sportág folytatása egészségkárosító hatású lehet. Alapvető célja tehát a sportoló egészségének védelme.
Ezen vizsgálatokat az Országos Sportegészségügyi Intézet sportegészségügyi szakrendelésének, valamint az Országos Sportegészségügyi Hálózatnak a sportorvosai végzik 18 éven aluli versenyzőnél félévente, 18 év felett évente. A sportorvosi vizsgálatokat úgy kell időzíteni, hogy legalább 6 hét legyen a verseny előtt az esetlegesen szükséges gyógykezelésre. Versenyezni – néhány sportág kivételével – csak érvényes sportorvosi engedéllyel lehet. (A sportorvoslás szabályait a 215/2004. (VII.13.) kormányrendelet rögzíti ? ld. 5. sz. melléklet)
A módszertani levél tartalmazza a sportorvosi vizsgálat részeit az egyes sportágakban, a sportorvosi minősítés szempontjait egyes betegségek, kórállapotok szerint. Utóbbin belül jelentőségénél fogva kiemelt részletességgel tárgyalja a cardiovascularis betegségeket.
A sportágak különböző típusú osztályozásait tartalmazó táblázatok elősegítik a lehető legtöbb szempontot figyelembe vevő mérlegelés alapján történő elbírálást.
II. Diagnózis
1. A sportorvosi vizsgálat részei
Sportágtól függetlenül kötelező eleme a sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatnak (1, 2) az anamnézis felvétele, a fizikális vizsgálat, a 12 elvezetéses EKG, valamint a vizeletvizsgálat, melyeket minden egyes alkalommal el kell végezni.
1. Anamnézis
Az anamnézis felvétele a sportorvosi vizsgálat egyik legfontosabb része. A kérdőív gondos – 18 év alatt szülői segítséggel történő – kitöltése lehetővé teszi az egészségügyi problémák 75%-ának kiszűrését.
Az anamnesztikus kérdéseket tartalmazó sportorvosi vizsgálati kérdőívben feltett kérdések (l. sz. Melléklet) a sportoló egészségi állapotára, a kockázati tényezőkre, illetve a sportolást és a sportteljesítményt esetlegesen befolyásoló panaszokra vonatkoznak.
A kitöltött kérdőívet a fizikális vizsgálat előtt tekintse át a vizsgáló sportorvos, a sportolóval egyeztesse a pontosításra szoruló kérdéseket, illetve igen válaszok esetén döntsön a kiegészítő szakvizsgálatok szükségességéről.
2. Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat részei a következők: testalkat, szájüreg (nyelv, fogazat, garatképletek), nyirokcsomók, tüdő, szív-, keringés, has (rezisztencia, nyomásérzékenység, máj, lép, vese), bőr, mozgásszervek, idegrendszer és szem vizsgálata.
A sportorvoslás szempontjából specifikus elemeket részletesebben tárgyaljuk, egyebekben utalunk a tankönyvekre, illetve egyes társszakmák módszertani leveleire (3,10, 15, 16).
Testalkat
A testtömeg és testmagasság vizsgálata hitelesített eszközökkel történjen. Gyermekeknél a megfelelő percentilis értékekhez (4) viszonyítunk, felnőttek esetében a testtömegindex (BMI) csak szabadidő sportolóknál használható viszonyítási alapként. Súlycsoportos sportágakban a versenysúly az irányadó, melytől való több mint 5 kg-os eltérés nem kívánatos a teljes felkészülés során. Versenysportban lehetőség szerint határozzuk meg a testösszetételt kaliperrel, vagy egyéb, a zsír% becslésére alkalmas eszközzel, mivel a zsír-izom arány fontos teljesítményösszetevő. A 12%-nál kisebb érték nőknél, illetve az 5%-nál kisebb érték férfiaknál az egészségre káros hatású.
1
Szív-, keringési rendszer
Vérnyomás
A vérnyomást ülő helyzetben mérjük. Megfelelő méretű mandzsetta használata alapvető, a standard méretnél kisebb (gyermekek), ill. nagyobb (testépítők, súlyemelők stb.) méretű mandzsetta is rendelkezésre kell álljon.
Gyermekeknél a percentilis táblához viszonyítunk (15), felnőtteknél a 139 Hgmm feletti systolés és/vagy 89 Hgmm feletti diastolés értékeket tekintjük magas vérnyomásnak. Amennyiben az első mérés ezt az értéket meghaladja, 5, ha akkor is, újabb 10 perc elteltével ismételt mérést végzünk. Első alkalommal észlelt magas vérnyomás érték esetén három eltérő időpontban egy-egy hét különbséggel ismételt vérnyomásmérést végzünk, és ha a három mérés átlaga nagyobb, mint 139 és/vagy 89 Hgmm, a hypertonia diagnózisa felállítható (16).
Enyhe hypertonia esetén, (140-159 Hgmm systolés és/vagy 90-99 Hgmm diastolés érték) – amennyiben az anamnézis, a vizeletvizsgálat eredménye és a 12 elvezetéses EKG negatív – a sportoló ideiglenes versenyzési engedélyt kaphat. A további teendőt a három ismételt mérés eredménye határozza meg. Középsúlyos ill. súlyos hypertonia esetén a kivizsgálásig a sportoló nem versenyezhet, nem alkalmas.
Pulzus
A radiális pulzus tapintása alapján tájékozódunk a pulzusszámról, minőségéről és a szívműködés ritmusáról.
Szív
A szív hallgatózása fekvő és ülő vagy álló helyzetben történik a konvencionális hallgatózási helyeken. A különböző testhelyzetekben történő hallgatózás diagnosztikus segítséget nyújthat. Álló helyzetben a hypertrophiás cardiomyopathiára (HCM), a mitralis prolapsus syndromára (MPS) jellemző zörej felerősödik, míg az aorta stenosis (AS) zöreje nem változik, vagy elhalkul. Guggoló testhelyzetben felerősödik az AS, mitralis regurgitatio és az aorta insufficientia zöreje, míg a HCM és MPS zöreje elhalkul. A Valsalva- manőver további diagnosztikus segítséget jelent, megerősítve az álló helyzetben észlelt hallgatózási eltéréseket. Megjegyzendő, hogy az ártatlan (accidentalis) zörejek intenzitása Valsalva- manőverrel ill. álló testhelyzetben csökken, míg guggolással fokozódik. A serdülőkorban gyakran hallható accidentalis zörej, amely nem az előbbiek szerint változik, illetve, ha valamilyen cardialis panasz van az anamnézisben, vagy hirtelen szívhalál a családi anamnézisben – további vizsgálatokat tesz szükségessé (12).
Tüdő
A tüdő fizikális vizsgálata nyugalomban alkalmas lehet az asthma bronchiale diagnosztizálására, a terhelés indukálta bronchospazmus (EIB), illetve asthma (EIA) diagnózisának felállítására azonban nem alkalmas. Ehhez provokációs tesztekre van szükség. Amennyiben a sportorvosi vizsgálati kérdőív alapján felvetődik az EIA vagy EIB gyanúja, pulmonológiai konzílium szükséges. Megjegyzendő, hogy nemzetközi szintű versenyzőknél az elvégzendő provokációs tesztek körét, illetve a diagnózis felállításához szükséges minimális eltérés nagyságát a Doppingellenes Világügynökség (WADA) meghatározta, bármely asthma elleni készítmény alkalmazása csak a megfelelő vizsgálati leletek birtokában, a nemzetközi szövetség előzetes engedélye alapján lehetséges (TUE – Terápiás Kivétel).
Mozgásszervek
A fizikális vizsgálathoz tartozik az általános mozgásszervi vizsgálat, amely alkalmas az ízületi mozgásterjedelem (ROM), az izomerő, az oldal aszimmetria, a duzzanat és egyéb alaki eltérések, valamint a jelentős sérülések megítélésére. Alapvető részei a következők:
Megtekintés, amely során a sportoló a vizsgálóval szemben áll (törzs, felső végtagok szimmetriája)
1. A fej előre, hátra, oldalra hajlítása, forgatása (nyaki gerinc, ROM)
2. A vállak emelése ellenállással szemben (izomerő, m. trapezius)
3. A karok abdukciója ellenállással szemben (izomerő, m. deltoideus)
4. A karok ki- és berotációja (ROM, vállízület)
5. Könyök flexió-extenzió (ROM, könyök)
6. A könyök pronációja és szupinációja (ROM, könyök és csukló)
7. Kezek ökölbeszorítása, majd az ujjak szétterpesztése (ROM, kéz és ujjak)
8. A sportoló megtekintése háttal a vizsgálónak (törzs szimmetriája, felső végtagok)
9. Hátrahajlás egyenes térd mellett (spondylolysis, spondylolisthesis)
10. Előrehajlás egyenes térd mellett a vizsgálónak háttal, majd szemben (ROM, háti és lumboszakrális gerinc, gerinc görbületek, térdhajlítók tónusa)
11. Alsó végtagok megtekintése, miközben a sportoló zárt lábbal szemben áll a vizsgálóval, megfeszítve a combizomzatot (quadriceps tónus, szimmetria)
12. Törpejárás 4 lépés (csípő-, térd-, boka ROM, izomerő, egyensúly)
2
13. Lábujjhegyre, majd sarokra állás háttal a vizsgálónak (szimmetria, lábikra, izomerő, egyensúly)
Az általános mozgásszervi vizsgálat nem alkalmas azonban a specifikus diagnózis felállítására és a sérülés súlyosságának megítélésére.
Korábbi sérülés, illetve az általános mozgásszervi vizsgálat során talált eltérés /fájdalom, ízületi instabilitás, gyengeség, atrófia, stb./ esetén ortopéd (traumatológiai) szakorvosi konzílium szükséges.
A versenysport megkezdésekor minden sportágban ortopéd (traumatológiai) szakvizsgálat javasolt.
Idegrendszer
Az ínreflexek, az egyensúly vizsgálata (Romberg, nehezített Romberg) minden alkalommal elvégzendő.
A következő táblázatban megjelölt sportágakban neurológiai szakvizsgálat szükséges évente egy alkalommal a sportorvosi vizsgálatnál.
Szem
Minden nagy és közepes szemészeti kockázattal bíró sportágban (baseball, fallabda, gyeplabda, harcművészetek kontakt ágai, jégkorong, kosárlabda, labdarúgás, lacrosse, ökölvívás, röplabda, tenisz, tollaslabda, vívás, vízilabda) a versenyzés megkezdése előtt, majd évente egy alkalommal szemész szakorvosi konzílium szükséges. A szemészeti vizsgálat, ezen belül a látásélesség (visus) vizsgálata mindkét szemen, amennyiben a sportorvosi rendelőben az ehhez szükséges olvasótábla rendelkezésre áll, valamint a pupillák összehasonlító vizsgálata – kerek, egyenlő, reagál – a fizikális vizsgálat részeként elvégzendő nagy és közepes szemészeti kockázatot jelentő sportágakban. Amennyiben ez nem lehetséges, illetve a vizsgálat során a visus nem 1/1, valamint a kérdőív releváns kérdéseire adott igen válasz esetén ezen sportágaknál szemészeti szakvizsgálat kötelező.
EKG
12 elvezetéses EKG a sportorvosi vizsgálat kötelező része. Amennyiben a sportorvosi rendelőben EKG nem biztosított, a sportolót EKG vizsgálatra irányítjuk.
Az EKG görbe értékelésének alapvető szempontjait ld. a 2. sz. mellékletben (7).
Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálat – amennyiben a feltételek adottak – történhet a sportorvosi rendelőben, illetve a feltételek hiányában a sportolót laboratóriumba utaljuk. A vizsgálatot lehetőség szerint a reggeli első vizeletből végezzük, illetve végeztessük. Amennyiben a vizsgálat eredménye kóros, annak ismétlése minden esetben reggeli első (nőknél középsugár) vizeletből történjen. A teljes vizeletvizsgálat kötelező eleme a gyors tesztes tájékozódó vizsgálaton túlmenően a mikroszkópos üledékvizsgálat is.

Véber Miklós